A Capa Központban október 2-ig még megtekinthető a Total Records című kiállítás, amely kihagyhatatlan a popkultúra kedvelőinek.
Kezdve a rock ’n’ rolltól, a beaten, rockon, alternatívon a popig bezáródva egy időutazáson vehetünk részt. Nemcsak az évtizedeken és zenei stílusokon át, hanem a művészeti önkifejezés fejlődésén is. Fotótörténet a bakelitlemezeken keresztül.
A tárlat annak a kultúrtörténeti emléke, ahogyan az ellenkultúra populárissá vált Ez egyben a fogyasztóitársadalom sztárkultuszának kialakulását is bemutatja.
Vegyük sorra, kikkel találkozhat itt az érdeklődő – a teljesség igénye nélkül-:
Andy Warhol – A Pop-art atyja, egy magyar anyuka kisfia, reklámszakember, fotográfus, filmkészítő, a meleg szubkultúra gazdagítója, filmsztárok, dívák és énekesek jó barátja. Egyszóval nemcsak sokszínű és barátságos ember volt, akinek sikerült összefognia az akkori sztárvilágot alkotásaiban, hanem művészeti reformátor is. Alapjaiban neki köszönhetjük azt, ahogyan a popkultúra a mai formájában létezik a tévé képernyőjén és a magazinokban. Mindamellett néhány kisfilmjének címe elárul egy s mást fantáziájáról: Az én kurvám, Felláció, Szopás, Ribanc stb A filmjei központi témája az unalom volt, erről nyilatkozta; „Én szeretem az unalmas dolgokat. Az is szórakoztat, ha csak ülök, és kifelé bámulok az ablakon. Csak idő kérdése. Mindig lehet látni embereket, akik folyton az ablakból bámészkodnak. És ha nem az ablakból mozizom, akkor egy üzletben ülök, és onnan figyelem az utcát. A film számomra nem más, mint az időtöltés egyik módja.”
Yoko Ono – Japán származású képzőművész, fotográfus, zenész, dalszerző és John Lennon özvegye. A művész gyakran látogatott Magyarországra, mivel második férje magyar. A hölgy egyáltalán nem hazudtolja meg japán mivoltát, 83 éves kora ellenére is még mindig aktívan dolgozik és nagyon fitt.
Helmut Newton – Megalkotta a divatfényképészet mai formáját. Témái főként erőteljes női karakterekre összpontosultak. Érdekesség, hogy jogi pere ellenére, amelyet egy feminista lap indított ellene, mégis feministának vallotta magát.
Larry Clark – Tinik, szex, drog, és punk’n’roll. Mostanában inkább deszkások. A fotográfia mellet számos filmet rendezett ezekben a témákban. Kultuszfilmmé vált az 1995-ös Kölykök.
Ahhoz, hogy megértsük mai szemmel, miért olyan harsányak, polgárpukkasztóak, vadak, triviálisak ezek az alkotások, egy kis szociológiai és történelmi háttér szolgál adalékul.
A II. világháború után alapjaiban változott meg az ipari társadalom. A fiataloknak és értelmiségieknek elegük lett az ideológiákból, bürokratikus rendszerekből, a kisebbségek elnyomásából, a magas kultúrából, egyszóval magából a fennálló társadalomból. Az ellenkultúra az ’50-es években a rock ’n’ rollt és a beatet jelentette, míg a ’60-as években pedig a hippi mozgalmat és a rockot. Megszületett a fiatalok kultúrája, a tinédzsereké, az egyetemistáké, amire ma egy egész iparág épül. Előtte ilyenről nem lehetett beszélni. A magas kultúrához kevesen jutottak hozzá, de még kevesebben értették azt. Az általuk közvetített ideálok annyira távol álltak a hétköznapi ember mindennapos problémáitól, hogy a csodálaton kívül nem tudtak másképpen viszonyulni hozzájuk. A hétköznapi ember számára a vallás jutott, ami nagyon sokáig kizárólagos témája volt a magas kultúrának, amelyet a tömegek és a fogyasztói társadalom "földivé" tett.
A XX. század második fele a társadalmi és technikai forradalmak kora. Célja az új lehetőségek keresése, a kísérletezés. Ez a történelmi fordulópont először lehetőséget adott emberek tömegei számára, hogy szabadon fejezhessék ki önmagukat, mindenféle korlátozás nélkül.
Magyarországon ha nem is ilyen mértékben, de azért fellelhető a lázadás. Bár a tömegekhez elsősorban a támogatott, ellenőrzött zenék jutottak el, azért nem érdemes elmenni amellett sem, hogy pincékben, illegális klubokban elhangoztak progresszívebb gondolatok. 1990 aztán után felszabadult a kultúra is, viszont az már nem tudta behozni évtizedes lemaradását, inkább belelépett a legújabb korszakba, a posztmodernbe.
Ha érdekel a program, látogass el erre a honlapra: http://capacenter.hu/kiallitasok/total-records-2/
Veszprémi Gergő
