OverGround Magazin

David Bowie: Blackstar - Feketén izzó jóslatok

2016. december 08. - Veszprémi Gergő

davidbo.jpg

David Robert Jones, azaz a legendás David Bowie, az év elején adta ki 50 éves karrierjét lezáró nagylemezét, a Blackstart. Az album ez tökéletes befejezése egy tökéletes életműnek.

Az album összességében kerek egész, de azért kiemelnék pár számot. Hátborzongatóan szép intróval nyit a címadó dal: Blackstar. „A fekete csillagod lehet egy gondolat, amit a zene ébreszt benned és úgy érzed, követni tudnád. A felszínen kívül egy csomó más dolog van. Remélem, erre idővel mindenki rájön. Még ha nem is feltétlen azonnal” - nyilatkozta az énekes. A majd 10 perces klip nézése során, megzavarodunk, megbabonázódunk, sőt, egyenesen beleborzongunk! Egy angol-francia akciófilm-sorozat, a Last Panthers fel is használta főcímzeneként. Lazarus: Hátborzongató és elismerést ébresztő, hogy valaki ennyire tudatosan készüljön az elmúlásra. I can’t give anything away: „A lüktetés a tékozló fiúktól köszön vissza, virágzó hírként az áramszünetben” 

A régóta betegséggel küzdő énekes, a diagnózisa tudatával kezdett bele a lemez munkálataiba. Mi több, a halálát megelőző utolsó héten még demókat küldött a producerének azzal az üzenettel, hogy szeretne még egy új lemezt összehozni. Hihetetlen életenergiával rendelkezett. Az elegánsan minimalista albumborító tervezője szűkszavúan nyilatkozta munkájáról: "Azt hiszem, jobb, ha megtartja nyitott jelentését, megadva az egyéni értelmezés lehetőségét."  Ezt a kritikusok egyenesen cukkolásnak vették. Persze, miután rájöttek a titkára, elámultak.

Ez a zseniálisan kedves gesztus is mutatja, hogy Bowie mennyire emberi maradt a legnagyobb „sztárságban” is. Afelől semmi kétség, hogy méltán érdemelte ki a „pop Kaméleonja” titulust. Sosem titkolta, hogy az őszinte emberi pillanatok éppúgy fontosak számára, mint az, hogy kifejezhesse magát korszakonként váltogatva személyiségének palettáit. Mintha furcsa álmait vetítené ki a füstös színpadra, a klipjei látványvilágába és jelmezeibe. Megnyerő volt sovány fehér hercegként, marslakóként vagy akár a koboldok királyaként egyaránt. Szuggesztív erejével jótékony hatással volt rám. Saját határait feszegetve, fekete lyukakként tágultak ki, ami jóval több, holmi démonjaival küzdő halálos beteg ember fantáziálgatásánál. Kevesen tudják róla, hogy később védjegyévé vált felemás szemét egy gyermekkori balesetnek köszönheti, művésznevét pedig az alamói csata egyik hősének híres vadászkésétől kölcsönözte.

Zságer Balázs (Zagar) szavait idézném:

„Rettentő inspiráló, arra késztet, hogy egy művésznek vagy bármely kreatívnak mindig kötelessége a hozzá méltó színvonalat hoznia. Úgy értem, hogy hajlamosak vagyunk rá, hogy hagyjuk, hogy kifolyjon az idő a kezünkből. Mindenki tudja, hogy mire lenne igazából képes és mit tud a legjobban, és hogy azt meg is tudja csinálni, de valamiért vár és napról napra elodázza a dolgot.”

Bár fáj a szívünk, mert egy fontos személyt veszítünk el, de sok fennmaradt megválaszolatlan kérdés ellenére mégis nyugodtság lesz úrrá rajtunk. Szerintem, ha lelki és az agyi áramköreink épp mélyponton vannak, tessék elsötétíteni, szemeket lehunyni, lejátszó ON és irány a rejtelmes sötétség felfedezése!

 

 

 Fábián Anna 'Zoé'

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://overgroundmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr5312021353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása