A karácsonyi Overwatch-képregényben derült ki, hogy a játék egyik karaktere, Tracer leszbikus. Ezen persze páran kiakadtak, mivel nem igen fért bele a heteroszexuális gaming világba. Sajna a kis laptopomon nem futna el maga a játék, de tegyük fel a kérdést, csak Tracer miatt melegként kötelező játszani az Overwatchcsal?

Rövid válasz: csak ezért nem. Tracer leszbikussága a játékélményhez semmit sem tesz hozzá, ez csak akkor fontos, ha odavagy egy-egy játék történetéért. A gaming részben sehogy sem jelenik meg az, hogy Tracer a lányokat szeretné, ugyanolyan bolondos, sokszor idegesítő csajként lehet rá tekinteni játék közben, mint amikor nem volt téma a szexualitása.

Ami viszont az Overwatch kapcsán sokkal érdekesebb, hogy a játék szereplői között adva van egy Zarya névre hallgató orosz nő is, akinek a testi adottságai egy NDK-s súlylökőnőt is megszégyenítenének, és akire a homofób játékos rögtön azt mondaná, „nézd, egy leszbi”. Pacsi a gyártóknak, hogy kihagyta ezt az egyértelmű ziccert.

De elgondolkodtató, hogy érdemes-e egy főként heteroszexuális, tizen-huszonéves srácok által játszott játék lore-jába leszbikus karaktert írni? Hiszen tuti egy csomóan elképzelik magányos estéiken, ahogy Tracer egy másik női szereplővel fedezi fel testi vonzalom összes örömét (khm… bocsi). Egy másik oldalról viszont az elfogadás felé terelheti a kissé hímsoviniszta gaming közeget. Hogy ezek után egyre több LMBT-karakter kerül bemutatásba a játékokban, az jó kérdés, annyi viszont biztos, Tracer jelenlére üde színfolt az Overwatchban.

Bodor Máté