Lássuk be, a hercegek és a hercegnők kora lejárt. Már ha volt egyáltalán valaha... De sérült lelkek mindig voltak, és ameddig nem lesz minden embernek személyi trénere, addig valószínűleg lesznek is. Amit biztosan tudok: nem csak engem köt perverz szimpátia az olyan ikonikus, gonosz Disney karakterekhez, akik a maguk módján mind igazi szerethető dívák.
Családi legendaként terjed, hogy óvódás koromban, amikor a Walt Disney-féle Csipkerózsikát bámultam, állítólag megsirattam Demónát, mikor a mesefilm végén Fülöp herceg az Igazság Kardját beledöfte a jó tündérek segítségével a stílusosan sárkánnyá változott Demónába, aki így lelt végső megnyugvásra… Annyira családi legenda, hogy erre még én sem emlékszem, de az biztos, hogy életem során számtalanszor éltem át azt, hogy vajon milyen megpróbáltatásokon mehetett keresztül Demóna.
A karakter végig központi jelentőséggel bír Walt Disney 16. filmalkotásában, az 1959-ben bemutatott Csipkerózsikában, melyben a címszereplő Csipkerózsikának (született Hajnal hercegnő) és Fülöp hercegnek tulajdonképpen nem több a szerepük, minthogy megtestesítsék a kisgyerekek által elképzelt eszményi férfi és női ideákat, amelyek a tiszta jósággal van felvértezve.
Viszont Demóna! Na, ő aztán ott van, kérem! Az alapkonfliktus mindössze annyi, hogy nem hívták meg Hajnal hercegnő születésének megünneplésére. Ez önmagában fatális és megbocsájthatatlan hiba volt a királyi család részéről! Egy ilyen dívát nem meghívni?! De most komolyan, hogy képzelték?! És akkor ezen a ponton máris képesek vagyunk azonosulni drága Demónával. Nem hívták meg… Voltak olyan zsúrok kicsi korotokban, melyekre nagyon vágytatok, hogy meghívjanak, de mégsem hívtak meg? Volt olyan buli, esküvő, ballagás, vagy bármilyen családi, baráti összejövetel, ahol úgy érezted, igenis helyed lett volna, ám valahogy „elkeveredett a meghívód”? Ugye, hogy volt! Mélységesen megalázó érzés, és ilyenkor valóban illik rámondani egy átkot a házigazdára. Vagy legalább hordjuk le őt mindennek a szomszédasszonyunk előtt.
Nézzük meg, mi teszi Demónát igazán nőiessé. Kellékei között található egy hosszú, üveggömb végű varázspálca, mely sétapálcaként is megállja a helyét. Hiába no, ő sem ma csirke már. Ellenben lassú, kifinomult, nőies járása minden nőnek „alaptananyag”! Ördögi fejdísze és az ujján található gyönyörű, fekete köves gyűrű mutatják a karakter kifinomult ízlését. Fekete és lila ruhakombinációja tökéletes harmóniában van lila szemhéjfestékével, míg vörös rúzsa és körömlakkja szintén a kiemelik nőiességét. Mindezen külső jegyek összessége, illetve stílusos megjelenése igazi dívává avanzsálják a karaktert.
Na de ne ragadjunk le a külsőségeknél! Van egy, a mai életben kulcsfontosságú képesség, melyre megtanít minket Demóna, még ha lehet, hogy ez nem is tudatosan, hanem tudatalatt ivódik bele a néző agyába. Ez a tanács a következő: mindig legyen minimum A, B, C és D terved is az életben! Nézzük meg, miképp is jelenik meg ez esetünkben. A terv: elátkozzuk a csecsemőt. B terv: elfogjuk és börtönbe zárjuk a szép szemű herceget. C terv: tüskebozótot varázsolunk a kastély köré, hogy a kiszabadult herceg véletlenül se merje szabotálni kitűzött célunkat. D terv: összegyűjtve a pokol valamennyi energiáját, tüzet okádó sárkánnyá változunk.
Igen, tudom, szegény Demónánál ez nem vált be, no de ez egy tényleg rendkívül fontos és megfontolandó skill, hogy ne csak egy tervünk legyen célunk elérése érdekében. Emellett Demóna viszonylag türelmes is volt, hiszen bár balfék szolgái pocsék kutatómunkájának eredményeképp 16 évet kellett várnia a bosszúra, viszont így sokkal édesebb volt, és jobban meg is tudta becsülni azt.
Demóna azon sérült emberek megtestesítője, akik némi szeretetre és odafigyelésre vágynak lelkük legmélyén. Nem olyan nagy kérés ám ez. Andy Warhol is megmondta: „Tizenöt perc hírnév mindenkinek jár.”
Tudom, hogy Demóna nem éppen a legnemesebb célért küzdött, de az számomra mindenképp inspiráló, hogy célja elérése végett minden követ megmozgatott. Végül pedig annyit tennék még hozzá, hogy – nagyon ritkán ugyan – de azért adódnak az életben olyan helyzetek, amikor nem árt, ha előhívjuk a bennünk lakozó nősténysárkányt.
Takó Andris
fotók: www.disneyscreencaps.com
