Reményteljes várakozás előzte meg a 2016 tavaszán,a Diomedea stúdió gondozásában napvilágra került Mayoiga - The Lost Village című anime sorozatot. Mari Okada mangájának felhasználásával Mizushima Tsutomu - Shirobako, Another, Prison School - rendezésében készült. Műfaját tekintve társadalmi kritika és pszichológiai dráma egyvelege, horror elemekkel megtűzdelve. Naomi Ide kicsit sablonos de mesterien kidolgozott karakterdizájnja és  Masaru Yokoyama érzelmes és feszültségkeltő zenéje teszi hatásosabbá ezt az álomszerű és fokozatosan kibontakozó szituációt..

A történet szerint egy esős éjszakán harminc fiatal férfi és nő indul útnak egy távolsági busszal, egy úgynevezett crowdfunding project-re. Mindannyian a ’normál’- hoz képest kicsit másnak érzik magukat. Borzalmas múltbéli traumáikat szeretnék örökre maguk mögött hagyni. A no-way-back kirándulás végállomása a városi legendának tartott, és talán nem is létező festői szépségű, elhagyatott Nanakimura falu. A hegyek és árnyas völgyek mélyén megbúvó, utópisztikus település távol esik a világ zajától. A titokzatos atmoszférával rendelkező falu rejtélye nem kevés többletjelentéssel bír. Látszólag tökéletes menedék a problémák elől. Minden adottnak látszik ahhoz, hogy lelkileg sérült utasok új életet kezdhessenek. A nyugodtsága ellenére közel sem bizalomgerjesztő település első ránézésre lakatlan, ugyankkor minden tiszta, érezni az élet jelenlétét,a frissen leszakított virágok halványuló illatát,a sütőben a parázs még meleg..mintha csak pár perce tűnt volna el mindenki. Ez már eleve nyugtalanító érzéseket generál, amit csak fokoznak a sűrű erdők és a hegyek bőséges teret adnak a japán mitológiai vonatkozásoknak. Ugyanis sokan hisznek benne, hogy az ilyen helyek ősi természetistenek,szörnyek és szellemek úgynevezett yokai-ok gyűjtőhelyei. Nem csoda, hogy annyi mohával benőtt kis szentélyt találni a valóságban is a japán erdőkben. Náluk mindennek lelke van és önálló személyisége még a növényeknek- állatoknak  is. Valamint bizonyos dolgokkal fel lehet kelteni a figyelmüket és felébreszteni a sötétség erőit. Amik néha bizarr külsejű szörnyek formájában tűnnek fel- jelen esetben ’nanaki’- ként - és egyre szélsőségesebb őrületben bontakoznak ki. Ezzel súlyt adva, az elfojtások, tisztázatlan ügyeink, családi,- párkapcsolati zűrök, tönkrement barátságok valamint az elbaltázott lehetőségek és megoldatlan komplexusaink nagymértékű hatásának a személyiségre és az életünk alakulására. Megalázó és szomorú helyzetek, amiken nem tudja túltenni magát az ember. Ilyenkor pánikot idézhet elő bármi a bajukra emlékeztető dolog. A múlt árnyai elől menekülni lehet, de elszökni nem. Vajon tudatalatti játéka csupán mindez? Mikor már egymás félelmeit is látni kezdik a szereplők, akkor tétova választ kapunk: Igen is meg nem is. A kritikus helyszíntől távolodva az élmény írmagjának emlékétől is menekülve remélik, hogy életük szó szerint sínre kerül. Megtalálják a helyes irányt. Szimbolikusan ezt jelentheti a rejtélyes falu keresése. Egy új hely, új esély. Nincs előítélet, nincs megbélyegzés, tiszta lappal lehet kezdeni. Csakhogy ez csak időleges megoldás lehet. Egy idő után minden  lap bekoszolódik. Ha másképp nem, az idő porlasztja szét. Tehát ha összezárva éltek valakivel, elég hamar megtudtok dolgokat a másikról.A dolgok kirajzolódnak, az emberek kezdik megismerni egymást ez szoros és meghitt kötelékhez ugyanakkor meg nem értettséghez sőt, támadó magatartáshoz is vezethet. Ennek a kétségbeesésnek a következménye egy bűnbak keresése mikor lelkiismeretüket valaki más büntetésével kívánják megnyugtatni.

Pár konkrét eset: Például az egyik lányt,akinek egy shinto pap évekig bántalmazta édesanyját egy hatalmas Oni fej üldözi. Ez a démonalak a japán folklór egyik legismertebb alakja. Úgy tartják, aki elég gonosz életében,az elmúlással nem lel békét,hanem visszajár kísérteni. Az egyik fő karakter, Mitsumune egy látszólag naív és optimista fiú. Később kiderül, hogy balesetben elhunyt ikertestvére nevével együtt személyazonosságát is átvette. Ezzel segítve mentálisan instabil édesanyjának. Ennek következtében szinte meghasad a tudata, összezavarodik, ki is valójában. Masaki, a rejtélyes és érzékeny lány abban az illúzióban él, hogy legjobb barátja a faluban rejtőzik. Az illúziók és az egyedüllét csodákra képesek..Még ennyi ember között is érezhető a magányosság érzése. Össze lehetne vetni akár egy nagyvárosban átélhető elveszettség érzéshez is. Az egész helyzet reménytelenséget oldja fel a két fiatal ártatlansága -Mitsumune és Masaki- bimbózó szerelmének lehetősége. Még ha nem is teljesen lesz világos,az éjszaka már nem olyan sötét. A fénnyel együtt beszűrődik egy boldogabb élet lehetősége.

„Mindannyian angyalok vagytok, az istenek szeszélyei által erre a korrupt világra ítélve”

Nem véletlenül, mondják: A szem a lélek tükre. Jelen esetben a Falu veszi át a tükör szerepét. Csakhogy a tükörkép torz és félelmetes. Ilyen tükör manapság a társadalom. A munkahely,a megfelelni akarás,az elvárások. Egy rosszul lerakott pillér, és összeomlik a híd. Egy rossz lépés miatt lezuhanhatunk. Egy elsuhanó madár megcsodálása a csúszós országúton..mind végzetes hibák lehetnek,amiket környezetünk talán sosem bocsát meg. Mi sem magunknak. Ugyanakkor nem hiába mondják, hogy „minden a fejben dől el.” Ugyanúgy, ahogy szörnyeket, tündéreket is teremthetünk. Szerintem érdemes és személyiségépítő végignézni a sorozatot. Misztikus, izgalmas, elgondolkodtató – leszámítva a sípoló hangon beszélő karakterek kissé idegesítő mivoltát  - csak ajánlani tudom, annak,aki szeret szép helyeken járni,szeret borzongani és vágyik arra,hogy felszabadult lehessen!

Fábián Anna 'Zoé'