Több ismerősöm Facebook-falán felfedezem időről időre a hvg.hu 2012-es cikkét, amelyben a Jobbik egyik képviselőjének törvényjavaslatáról adnak számot. Az ismerősök a linkhez fűzött kommentárjai indítottak el a gondolkozás útján, miért van az, hogy egy négy éves cikk még mindig indulatokat vált ki az emberekből.
Azt, hogy 2012-ben mindenkinél kiverte a biztosítékot a tervezet, nem vitatom el. A világ legrosszabb országaira jellemző az effajta tevékenység (gondolok itt pár távol-keleti és afrikai országra), szerencsére a „civilizáltabb” féltekén sokkal normálisabban bánnak az LMBT-személyekkel. Ez a bánásmód a teljes elfogadástól a közönyös megtűrésig tartó skálán mozog. Országunk inkább a közönyös véghez tartózkodik közel, így talán nem meglepő, hogy itt egy ilyen törvénytervezet tudott megszületni.
Habár a cikk anno valódi hír volt, most már hoaxként bukkan fel újra és újra, hogy kattintásokat szerezzen, beleégjen pár ember tudatalattijába, vitát indítson el, majd elvonul a feledésbe. Igen, az írás maga nem egyenértékű a dihidrogén-oxid rémségeiről szóló cikkel, de a természete, a viselkedése mára nagyon is hasonlóvá vált. És ennek egyik legnagyobb támogatója az emberi figyelmetlenség. Az, hogy ha meglátunk a Facebookon egy cikket, készpénznek vesszük, hogy az mai hírt ad a tudomásunkra, nem is figyeljük a dátumot.
És nem figyelünk arra sem, hogy a négy év alatt a Jobbik is változott. Vona kiskutyákat ölelget, vall a szemöldökszedéséről és gyúrás közben ad interjút az ATV-nek. A néppártivá változó szélső jobboldali alakulat ma már nem foglalkozik – vagy maximum a Budapest Pride idején – napi szinten az LMBT közösséggel. Sokkal jobban el van foglalva a kerítés túlsó oldalán lévő migránsokkal, a magyar nacionalizmussal és mindennapi cigányozással. Viszont amellett sem szabad elmenni, hogy egy nemrégen megejtett többpárti beszélgetésen a jobbikos kijelentette, ha a magyar társadalom 95 százaléka támogatná az azonos neműek házasságát, akkor sem engedélyeznék.
De akkor, ha napi szinten nincs a párt napirendjén az ügy, miért tud mégis ez a cikk újra és újra többszörös kattintást és megosztást elérni? Talán mert a Jobbik ezen tevékenységében azt fedezzük fel, amitől a legjobban tartunk. Hogy eljön az a pillanat, amiről annyit olvasunk: az ISIS melegeket fejez le, Afrikában pedig a börtön vár rájuk. Igen, mindez valódi veszély lenne, ha mondjuk nem egy olyan „esernyő” alatt lennénk, amit Európai Uniónak hívnak. Mert az ziher, hogy az unió nem engedné ezt.
Mit ér el ez a hoax, amikor felbukkan? Azt, hogy nem tudunk annak örülni, ami éppen van. Hogy idén a Pride-nak semmi ellentűntetője nem volt. Hogy a kegyes kormányunk engedi a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Hogy a társadalom egyre inkább kezd megbékélni azzal, hogy léteznek nem heteroszexuális emberek. Ne engedjétek, hogy egy négy éves cikk elrontsa a napotokat! Persze, mindig lesznek olyanok, akiknek nem tetszik majd az, hogy az vagy, aki, de tessék leszarni őt, van neked annál nagyobb gondot is, hogy azzal foglalkozz, mit gondol rólad egy vadidegen (utolsó mondatot köszönjük vendégszerzőnknek, Oravecz Coelhónak).
Bodor Máté
