Tizedik évadához érkezett Amerika kedvenc sorozata, a The Big Bang Theory. Az évtized alatt rengeteget változott a széria, az alapokra már csak nyomokban emlékeztet. De akkor miért is nézem még mindig?

Röviden: a csoportdinamika miatt. Az elején olyan jó mikroközösséget alkottak meg, amely bár fejlődött, kerültek bele új karakterek, legfőbb vonalaiban megmaradt olyannak, amilyen volt. És talán pont a változás miatt kaszálták már sokan. Mert ugye egy többkamerás sitcomtól nem azt várjuk, hogy a szereplők egy nagyívű jellemfejlődésen essenek át, hanem pont azt, hogy az állandó díszletek között vendégszereplők és vendég díszletek mellett a karakterüknek megfelelően reagáljanak az adott szituációkra.

Így ha megmaradtak volna a készítők az első rész status quo-jánál, akkor Leonard még mindig csak ácsingózna Penny után, Sheldonnak nem lenne barátnője, Raj nem tudna megszólalni nők társaságában és Howard se jött volna össze Bernadett-tel. És megkockáztatom, hogy a sorozat meg sem ért volna 10 évet. Hiszen ezt nem lehetett volna túl sokáig jól csinálni: a poénforrások kiapadását és unalmas önismétlődővé válását kockáztathatták volna meg a készítők. Nem mondom, hogy hatalmas utat tettek meg a karakterek, éppen csak annyit, hogy a nerd-szerepen egy kicsit túl lépjenek és egy aprócskát többek legyenek.

Energikus, Nosztalgikus és vérbeli Lady Gaga, ezekkel jellemezném a debütáló slágert, a Perfect Illusiont. Pontosan 3 évet kellett várni a Joanne című új lemezére. A kritikusok és rajongok is egyetértettek abban, hogy az utóbbi Artpop (2013) című lemez, enyhén szólva is bukás volt. Összehasonlítva a korábbi alkotásaihoz, szerintem elmondhatjuk, hogy az énekesnő most mutatja a legtermészetesebb oldalát. Ez már egy új korszak kezdete, búcsút inthetünk az űrből érkezett szexuálisan kiéhezett idegen lénynek, melyre a korábbi arculatok épültek. Itt és most, egy tehetséggel megáldott, bulizni és tombolni vágyó huszonéves képét mutatja meg nekünk, akivel bárki szívesen elmenne átpörögni az éjszakát. Egy szóval, sokkal emberibb lett a kép.

Már egy jó hónapja napi szinten bukkan fel a Facebookomon a Vibe reklámja, látom, hogy egyre több ismerősöm érdeklődik az esemény iránt. Most beleástam magam, hogy mi a fene lehet ez.

Azt kijelenthetjük, hogy nem kell nagyító alatt keresni Budapest party-kultúrájában az LMBT-barát és LMBT-célközönségnek szánt bulikat. Talán a legnagyobb sikerrel a Garcons és a Hello fut, de persze nem szabad elmenni az Alterego hétvégéi mellett sem. Az évek során akadtak próbálkozások, több is, de ezek pár alkalom után elhaltak, nem tudták felvenni a versenyt a konkurenciával.

A Garcons és a Hello jól elfér egymás mellett, hiszen teljesen más közönséghez szólnak, mivel míg előbbi inkább a house rajongóit vonza, addig utóbbi a poposabb vonalat képviseli. Ebbe a stabilnak mondható állóvízbe placcsan most bele szeptember 24-én a Vibe a Gödör Klubban. A gerilla marketinggel operáló, eleinte csak kevés információt megosztó esemény az úgynevezett pop up stílust követi. Ennek az a lényege, hogy megszokott rutinba rövid időre felfordulást hozzon és ezzel megkavarja azt. Ez eddig elsősorban üzletekre és kiállításokra volt jellemző, amelyek megnyitottak a város egy adott helyén, hogy pár hét után eltűnjenek és egy teljesen más környéken bukkanjanak fel.

A magazinunk első bejegyzését olvashatjátok. küldetésünk hogy a hazai társadalomban is elterjesszük a queer kifejezés használatát. Legyél kicsit fura, de sose légy szürke kisegér. 

Ez egy magazin mindenkinek, melegeknek, leszbikusoknak, barátaiknak, kíváncsiaknak. Hajrá!